A mássalhangzó-rövidülés
A mássalhangzó-rövidülés akkor jön létre, amikor egy szóban egymás mellé kerül egy hosszú és egy rövid mássalhangzó. Ebben az esetben a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük ki a beszédünkben. Ezért hívjuk ezt a mássalhangzó-törvényt mássalhangzó-rövidülésnek.
Vegyünk néhány példát erre a szabályra!
jobbraEbben a szóban egymás mellé került a hosszú (megkettőzött) b mássalhangzó és a rövid r mássalhangzó. A szabály alapján, ha kiejtjük ezt a szót, akkor a hosszú b mássalhangzót röviden mondjuk. Mondjuk hát ki a jobbra szót!
Kiejtve: jobraVagyis igaz a szabály, hiszen röviden ejtettük ki a bb-t.
visszhangEbben a példában a hosszú (megkettőzött) sz mássalhangzó sz a rövid h mássalhangzó került egymás mellé. Az elmélet szerint, ha kiejtjük a szót, akkor az ssz meg fog rövidülni.
Mondjuk ki a visszhang szót!
Kiejtve: viszhangHallhatjuk, hogy az ssz tényleg megrövidült, és kiejtésünkben sz vált belőle.
Fontos, hogy a mássalhangzó-rövidülést nem jelöljük írásban, vagyis nem szabad például a „visszhang”-ot, „viszhang”-nak írni, csak azért, mert a beszédünkben így halljuk. A helyes írásmód tehát: visszhang.
